1988

Most, hirtelen halál!
Ha nem talál, sárga
vizen a háló: szétterül.

Zizzen a víz felett,
arcod úszik a víz alatt –
borul és aztán elmerül.

Lomha födél alatt
alszik a szíved, játszik,
vidáman fölkerül.

Felhőkből hull a Nap:
nem vág a halál,
csak megjelöl.

Fölhull a háló a víz alól,
nem dobál,
megöl.

Víz alatt játszik a melled,
nem játszom én,
emellek.

Veled a derű játszhatik,
úszunk napos vizekben, boldog
halász és sötét ladik.