MEDÁLIA


a
kezem
- telemerem
volt-világgal.
nem kerekezek tovább
az Idővel.
markomban elfér ez az este,
véremben széthull a konvergens
én.
estemben nem talállak,
a testedben járok mint
a vadállat,
szemeim vakon röpködnek lüktetés
kedves hahómezőin.
a homlokom falára
szögezett tükröket
össze miér’
TÖRÖD
?

[PALÓCFÖLD, 1980]