mediterránéum hullalé
Az ember – a szépkörmű –
haját fésült ívekre bontja,
európai bálokban töltekezik,
indulókat hajtogat krepp-papírból
és szemfödelekké dobolja
a kétszer örökölt lövészárkokat.
Aztán a tömeggyilkosságok árkai
vízmosásokként futnak
a hullákkal tellő tengerig.
Csak az Isten bóklászik másfele:
gipszparipáit lovagolja
az elforgó zenedobozban,
majd pedig mosakszik és nem múló
szagok szivárványillatával
kövéredik megintcsak a tébolyult tenger,
a földközi.