KÖZELSÉG. IDEGENSÉG

„...vizes sík" spárga boggalKÖZELSÉG. IDEGENSÉG.

az idő, ujjak közt szétpergő semmi
elrettent elfeledni:
ránk van itt bízva minden:
kezünk a kint- és bent kilincsen.

kell ami volt, azt is szeretni.
kell a húsunkká lett jövőt
a túlélt estével egybetemetni.
kell az eljövő azonos-ra lelni.

jó – ha kell – megtanulni ölni,
s ha a távolság éj-horizont arcát fölfedve
ránk köszön
– ha ránk köszön –, átölelni.



2 hozzászólás a(z) “KÖZELSÉG. IDEGENSÉG” bejegyzéshez

    • Én köszönöm! De hogy ez mennyiben más, mint a többi írásom, arról beszéljünk majd egy kicsit, ha kedved van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.